Ezért van szükség tényellenőrző weboldalra Magyarországon

Dezinformáció, félretájékoztatás, álhírek – ma már a világon mindenütt ismerősen csengenek ezek a szavak. Néha észre sem vesszük, hogyan gabalyodunk a médiában olvasott, látott, hallott hazugságok hálójába.

Szerző: Gajdos Renáta

Magyarországon a dezinformáció hatalmas problémát jelent. Az emberek propagandával találkoznak a bulvárlapokban, az újságokban, a televíziókban, a rádiókban, az interneten és a közösségi médiában. Azoknak a magyaroknak a többsége, aki ezekből a forrásokból tájékozódik, torz képet kap a világról. Ezért van szükségünk egy olyan szervezetre, amely a dezinformáció ellen küzdene Magyarországon.

Egy tényellenőrző (fact-checking) szervezet beindítása azonban rengeteg energiát, kemény munkát és sok bátorságot igényel. Magyarországon a legtöbb sajtóterméket közvetve vagy közvetlenül a kormány finanszírozza. A független médiumok nehezen tudják megőrizni szabadságukat. Csak közösségi támogatással, adományokkal tudnak életben maradni. Ez azt is jelenti, hogy egy tényellenőrző szervezet létrehozása rendkívül nehéz lenne.

Azt mondják, hogy a leghosszabb út is egy lépéssel kezdődik. Véleményem szerint az első lépés az, hogy elmagyarázzuk a közösségnek, miért van szükségünk tényellenőrző weboldalra Magyarországon. Ezért állítottam össze ezt a listát az emellett szóló érvekről, amik meg tudják győzni az embereket, hogy változásra van szükség. A szöveg alapján infografikát is készítettem, ami a tényellenőrzés lényegét, céljait és az információs ökoszisztémában elfoglalt helyét egyszerű, közérthető formában mutatja be a szélesebb közönségnek.

Kormánypárti médiatúlsúly

A magyar média legtöbb kormánypárti cége nemrég összeállt és létrehozott egy hatalmas, majdnem 500 kiadványból és cégből álló kormánypárti médiavállalkozást. A vállalkozás tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű szervezet, amit Orbán Viktor miniszterelnök régi támogatója, Liszkay Gábor médiavállalkozó vezet. A kormányzati reklámok és támogatások a kormánypárti kiadványokat részesítik előnyben. Ebben a helyzetben a független és kormánykritikus médiumok anyagi helyzete bizonytalan. Ezáltal a kormányzat hangja erősebb, mint bármely független médiumé. A kormánypárti média a kormány szája ízének megfelelően tálalja a híreket, Orbán és a Fidesz populista politikáját támogatja. Ma a magyar médiában elérhető tartalmak többsége kormánypropagandának tekinthető. Ennek egyik alapvető eleme a hazug, férevezető információk terjesztése, ahogy ezt láthattuk a közpénzből finanszírozott Brüsszel- és Soros-ellenes kampányokban. Egy tényellenőrző szervezet erre fel tudná hívni a figyelmet.

A politikusok és véleményformálók a hagyományos és a közösségi médiát felhasználva saját narratívákat alkotnak

Barbara Hardy, brit szerző és tudós azt írja: „Az emberek történetekben álmodnak, történetekben álmodoznak, történeteken át emlékeznek, gondolkodnak, reménykednek, esnek kétségbe, hisznek, kételkednek, terveznek, átgondolnak, kritizálnak, alkotnak, pletykálnak, gyűlölnek és szeretnek.” Az emberek a világot különböző történetek, narratívák segítségével értelmezik. A politikai kontextusban a narratívák befolyásolhatják véleményüket és gondolataikat. A tényellenőrzők időt és energiát spórolnának az embereknek, mivel ellenőriznék a politikusok és törvényhozók által terjesztett információk valóságtartalmát.

Az állításaikat ellenőrző szervezet híjján a politikusoknak egyszerűbb dolga van, amikor saját narratívával akarnak előállni. Az emberek - politikai identitásukból, meggyőződésükből fakadóan - gyakran teljesen hihetetlen dolgokat is elhisznek a politikusoknak. A politikusok szívesen címkéznek mindent „álhírnek”. Ha megjelenik róluk valamilyen nem hízelgő, de valós hír, gyakran hazug állításokkal próbálják a médiára és az újságírókra tolni a felelősséget. Szükségünk van egy szervezetre, amely ellenőrzi a politikusok által kreált „igazságot.”

A félretájékoztatásnak fontos következményei lehetnek

A mi generációnk számára a félretájékoztatás súlyos problémát jelent. Minél többet hall az ember egy hazug állítást, annál nagyobb eséllyel fogja elhinni. A bevándorlásról szóló közbeszéd ennek tökéletes példája. Számos médium, és nem csak Magyarországon, szövegkörnyezetéből kiragadott fotókkal szított a bevándorlók ellen gyűlöletet.

Képzeljük el, hogy elolvasunk egy cikket a menekültválságról, ami szerint a migránsok megtámadták a rendőröket. A cikk tartalmát még fénykép is igazolja. Megosztjuk a történetet a barátainkkal a Facebookon vagy egyéb közösségi médiában. Később hiába derül ki, hogy a hír hamis volt, a baj már megtörtént. Többszáz Facebook-ismerősünk és az ő ismerőseik látták már az álhírt, ami gyűlöletet keltett, és a menekültekkel szembeni előítéleteket és rasszizmust erősítette. Pedig nem akartunk bajt okozni, csak fel akartuk hívni a figyelmet egy incidensre. Mégis hozzájárultunk a menekültek démonizálásához. Az ilyen esetek elkerülésében segíthet egy tényellenőrző weblap, aminek segítségével kideríthetjük, mi igaz és mi nem.

A médiába vetett bizalom erősítése

Mivel az álhírek annyira elterjedtek, az emberek kezdik azt hinni, hogy minden, ami a médiában megjelenik – hazugság. Ez azonban nem igaz: még mindig léteznek megbízható, pártatlan, független médiumok. A tényellenőrző oldal megváltoztathatja, hogy hogyan tekintünk a dolgokra. Az információk ellenőrzésével segítséget nyújthat az újságíróknak, az embereknek pedig segíthet eldönteni, melyik médiumokban bízhatnak.

Ha elfogadjuk, hogy a tényellenőrző szervezet a média „őrkutyája” lenne, akkor jobban megbízunk benne. A tényellenőrzés nem ódivatú újságírás. Ellenkezőleg, kifejezetten kreatív újságírásfajtáról van szó. Ugyan sok adatot közöl, de kreatívan tud megfogalmazni erős és fontos állításokat.

Az igazság feltárása a közvélemény számára

A szervezet legfontosabb feladata a dezinformációk, álhírek és internetes kacsák cáfolata lenne. Ha az ember nem tudja eldönteni, egy állítás igaz-e vagy sem, felveheti a kapcsolatot a szervezettel és megkérheti, hogy ellenőrizzék le. Így mindenki láthatná, honnan jön és hogyan terjed a propaganda és az álhír. Idővel így aztán tájékozottabbá válnánk a híreket illetően.

A tényellenőrző szervezet nem csak azzal érhetne el változást, hogy megcáfolja az álhíreket. Magára a jelenségre is felhívná a figyelmet. Emellett megvizsgálná a mögötte rejlő mechanizmust és hogy a különböző országokban hogyan befolyásolja a döntéshozatalt. Ezek a szervezetek a függetlenségükből nyerik hitelességüket.

Ne hagyjuk, hogy manipuláljanak

Végül, de nem utolsósorban, ezek a szervezetek segítenek, hogy a politikai pártok, a kormány és a törvényhozók ne tudják átformálni az embert. Ha megismerjük az álhír problematikáját, szkeptikusabbá válhatunk az olvasott, látott, hallott hírekkel kapcsolatban.

A tényellenőrzés végső soron hatalmat ad a polgárok kezébe. Lehetővé teszi számunkra, hogy részt vegyünk a folyamatban, és mi magunk döntsük el, mi igaz és mi nem. Együtt elérhetjük a változást. Együtt eldönthetjük, hogy hidat építünk egy szebb jövőbe.

A világon már számos tényellenőrző szervezet működik, amelyek példaként szolgálhatnak a saját harcunkban az álhírek ellen. Egy tényellenőrző weboldal beindításához nem kell túl sok minden: két-három jó újságíró, egy weblap és finanszírozás. De legfőképpen a te támogatásodra van szükségünk. Csak a te segítségeddel valósulhat meg az oldal. Ha felismerjük, hogy szükség van tényellenőrző szervezetre az országban, megtesszük az első lépést egy magyar tényellenőrző közösség létrehozása felé.