Egy hír három helyen: hogyan számolt be egy kötelezettségszegési eljárásról az Index, a 444 és az Origo

A 2014. január 14-én kötött magyar-orosz kormányközi megállapodás, valamint a magyar-orosz hitelszerződés aláírása óta is folyamatosan viták zajlanak a Paks II. beruházás körül. A szerződések a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkoznak, azonban a tervezet folyamatosan akadályokba ütközik. Az egyik ilyen az európai uniós vizsgálat. Rövid elemzésem azt vizsgálja, hogyan adott erről hírt három magyar online médium.A három vizsgált médium a 444, az Index és az Origo. Az első két lapról köztudott, hogy nem kormánypárti, míg az utóbbi az.

Szerző: Strausz Kamilla

A választott cikkek 2015. november 17-én jelentek meg és mind azt a témát adták hírül, hogy kötelezettségszegési eljárás van kilátásban Magyarország ellen Paks II. miatt.  A cél nem egy konkrét médium vagy újságíró tevékenységének értékelése, az elemzési szempontok leginkább arra hivatottak, hogy feltárjuk, mennyire ferdítik egyes médiumok a valóságot a saját szájízük szerint.

Az Idővonalon olvasható stílus elemzést alátámasztja az is, hogy az egyes portálokon a cikkek milyen rovatban jelentek meg. A 444 cikke a politika rovatban, az Indexé a gazdaság, az Origo írása szintén a gazdaság rovatban jelent meg. Ehhez szorosan kapcsolódnak a címkék is. A három online média felület összesen 12 címkével látta el az írásokat. Ezeket a címkéket 9 csoportba lehet osztani és az eloszlásukat az alábbi táblázat szemlélteti.

Fontos kiemelni még a minőségi újságírás vizsgálata során, hogy milyen hivatkozásokat használnak a szerzők és hogyan.  Mindhárom lap hivatkozott a BruxInfo oldalára, ahol eredetileg megjelent a hír. Ezek a hivatkozások mind a szövegben kattinthatóak. Ezen kívül a 444 (2 esetben) és az Index (1 esetben) hivatkozott saját cikket, hogy az előzményeket ismertessék. Továbbá az Index lehivatkozza a T/13628. számú törvény javaslatot, PDF dokumentum link formájában. Ebben a kategóriába sorolható még, hogy fel van-e tüntetve, hogy ki írta a cikket. A 444 esetében ott az szerző neve a cikkek elején, az Index és az Origo esetében azonban nem.  Ez azért fontos, mert az olvasó számára hitelesebbé teszi a megjelent cikket. Azonban meg kell említeni, hogy az Index átvett híreknél nem szokott szerzőt megadni.

Vizsgálhatóak még az újságírói eszközök, hatáselemek. Ezek közül a legfontosabb a képek, a kiemelések használata valamint az idézetek. A 444 és az Index használ képeket a cikkekben, utóbbi egy drámain beállított képet a helyszínről. A 444 viszont egy Paks 2 ellenes tüntetés képét használja ezzel teljesen nyilvánvalóan állást foglalva az ügyben.  Mindkét oldal megfelelő forrásmegjelölést használ. Kiemeléseket 3 lap cikkeiben találhatunk. A 444 cikkében van egy, az Origo cikkében kettő. Ezek szerepe az, hogy a cikk lényegét ezekből a mondatokból lássuk. Szószerinti idézetet csak az Index használ, Lázár Jánost, Magyarország akkori Miniszterelnökségét vezető miniszterét idézik az ügyben.

Végezetül érdemes górcső alá venni a címeket. A 444 és az Index szerzője meglehetősen hasonló címeket adott a cikkeknek. A Brüsszel felfüggesztheti a paksi bővítést (444) és a Felfüggesztheti Brüsszel a paksi terveket (Index) egyaránt informatívnak mondható és a kormánypropagandaként használt Brüsszel kifejezéstől eltekintve meglehetősen semleges is. Az Origo címe kicsit negatívabb hangvételű:  Jön az újabb figyelmeztetés Brüsszelből, szintén a Brüsszel szót használja az Európai Unióra.

Lezárásként álljon itt egy szófelhő a vizsgált hónapban (2015. november) megjelent cikkek címeiből, amelyek a témában megjelentek az Indexen, az Origón és a 444-en. Ezekből tökéletesen kitűnik, hogy a sokszor előforduló szavak, mint a „Brüsszel”, a „rezsi” és a „Lázár” teljes mértékben visszaadják a Fidesz politikai kommunikációjának fő üzeneteit. Így megállapíthatjuk, hogy a tájékoztatás mellett túlsúlyban vannak a cikkekben a politikai érdekek.